A magyar gazdaságot a külkereskedelem kapcsolja a be a világ és azon belül Európa vérkeringésébe. A külkereskedelemi forgalom 1990 óta tartó töretlen bővülésének eredményeként jelentek meg a korábban csak nyugaton beszerezhető termékek a magyar boltok polcain, és a külkereskedelmi akadályok lebontása teszi lehetővé a magyar áruk egyre erősebb külpiaci jelenlétét, hozzájárulva ezzel magyar munkahelyek megtartásához és új munkahelyek megteremtéséhez. A külkereskedelmen keresztül valósul meg az európai árak kiegyenlítődése, ami hozzájárul a nemzeti fizetőeszköz stabilitásának megőrzéséhez, majd az euró probléma mentes bevezetéséhez.
A külkereskedelem mellett  a rendszerváltás óta Magyarországra érkezett külföldi közvetlen tőkebefektetések is nagymértékben hozzájárultak a magyar gazdaság modernizációjához, növekedési dinamikájának fenntartásához. A működőtőke beáramlás az 1995-öt követő években rendkívüli mértékben fölgyorsult, és hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság egy tartós, és egészen 2000-ig a közgazdászok által aranykorinak nevezett növekedési pályára álljon.
A rendszerváltástól számítva 2004 végére a közvetlen külföldi tőkebefektetések  értéke elérte a 48,3 milliárd eurót; ebből 38,7 milliárd eurót a részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem, 9,6 milliárd eurót pedig az egyéb külföldi tőkebefektetések tettek ki. Az egy főre eső működőtőke-állomány ezzel változatlanul Magyarországon a legmagasabb a kelet-közép-európai térségben.
A működőtőke beáramlás 2004-es kedvező dinamikája 2005-ben tovább javul. Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2005 első negyedévében 1 091 millió euró értékű külföldi közvetlen tőkebefektetés valósult meg Magyarországon, ami 430 millió euróval haladja meg 2004 azonos időszaki adatát, és 2001 óta a legmagasabb érték.  A rendszerváltás óta Magyarországra érkezett működőtőke állomány ezzel átlépte az 50 milliárd eurós értéket.